Tartalomjegyzék
A rágógumi, más néven "gumicukor" sokak kedvenc édessége, de vajon elgondolkodott már azon, hogy miből készül, milyen összetevőkből áll, és mitől válik ellenállhatatlanná a felnőttek és a gyerekek ízlelőbimbói számára?
Először is tudnia kell, hogy ez az édesség már legalább 6000 éve létezik, de nem a mai formájában. Ennek az édességnek az elkészítése világszerte sokat változott és fejlődött, de a szájban megőrizte lágy és rugalmas állagát, amelyet gazdag íz és illat kísér, amelyet a gyártó cégek adnak hozzá.
A rágógumi eredete
Röviden, a rágózás szokása már régóta elterjedt a különböző kultúrákban. Az első rágógumit Finnországban találták meg, és nyírfakéregből és kátrányból készült.
Kiderült, hogy a korai rágók nem feltétlenül a rágógumi táplálkozási előnyeit akarták élvezni, hanem időnként az ízt és a fogtisztítás eszközét keresték.
Másrészt a maják és az aztékok voltak az elsők, akik a gyanták tulajdonságait gumiszerű anyag előállításának alapjául használták.
Lásd még: 7 Netflix-film azoknak, akik szeretik az akadályok leküzdéséről szóló történeteketAz ókori görögök viszont a masztixfa gyantájából készült masztix rágógumit rágtak, amely antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezett, és úgy gondolták, hogy a száj egészségének megőrzésére használják.
Ezt követően 1850 körül kifejlesztettek egy paraffinviaszból, a kőolaj melléktermékéből készült rágógumit. 1860-ban az első ízesített rágógumit John Colgan, egy Kentucky állambeli gyógyszerész alkotta meg az Egyesült Államokban.
A modern rágógumit, ahogyan ma ismerjük, azonban először az 1860-as években fejlesztették ki. Az érdem Thomas Adams feltalálóé, aki megpróbált egy olyan formulát létrehozni, amellyel a rágógumit gumiabroncsok készítéséhez lehetett volna felhasználni, de amikor ez nem működött, rágógumit csinált belőle, amelyet ma is gyártanak.
Hogyan készül a rágógumi?
Ma a rágógumi műanyagból (a rágógumi alapanyaga), természetes és szintetikus gyantákból, cukorból, lágyítószerekből, természetes és mesterséges színezékekből és aromákból áll.
Ezenkívül tartalmazhat kalcium-karbonátot vagy magnézium-szilikátot, lágyítószereket (vegyületeket, például növényi olajat), emulgeálószereket és elasztomereket. Ez egy olyan termék, amely nem fogyasztható és nem oldódik vízben.
Alapvetően, amikor a gyanta készen van, egy edényben felforralják a nedvesség eltávolítása érdekében, folyamatosan keverik, amíg rágós állagú nem lesz, majd eladásra csomagolva formátumokba helyezik.
Így a rágógumit az íz és az állag javítása érdekében esszenciák, színező- és ízesítő adalékanyagok hozzáadásával készítik, és minden vállalat más-más összetevőket használ, amelyek a rágógumit személyre szabottan teszik egyedivé. Napjainkban ez a finomság különböző formákban, változatos ízekkel és különböző célokra, például gyógyászati és fogászati célokra készül.
Érdekesség, hogy Brazília a világ 3. legnagyobb rágógumigyártója, évente több mint 50 000 tonnával. Hazánk az USA és Kína után a második helyen áll.
Lásd még: Ritka hibás 1 R$-os érme 3000 R$-t ér; nézze meg, hogy megvan-e a modell!Egészséges a rágógumi?
Egészséges, amennyiben cukormentes rágógumiról van szó. A szokás egyik fő előnye a nyáltermelés fokozódása. A nyál köztudottan fogaink nagy szövetségese, hiszen amellett, hogy tisztítja a szájat, csökkenti a savasságot is.
Egy másik fontos tényező a fogszuvasodást okozó baktériumok ellen, hogy a cukormentes rágógumi tartalmaz egy xilit nevű összetevőt. A xilit egy természetes édesítőszer, amelyet számos termékhez adnak a fogak szuvasodás elleni védelme érdekében és cukorhelyettesítőként.
A nyáltermelés másik kulcsfontosságú tényezője, hogy elősegíti az emésztést. A cukormentes rágógumi nagy arányban tartalmaz fenilalanint, egy hashajtó tulajdonságokkal rendelkező anyagot, amely serkenti a bélmozgást.
A rágógumi rágása azonban káros lehet, ha fogszabályozót vagy kozmetikai furnérokat visel, mivel a rágógumi rájuk tapadhat és rájuk tapadhat, és elősegítheti azok leválását. Ha kétségei vannak a termék fogyasztásával kapcsolatban, kérjen segítséget táplálkozási szakembertől.