A matematikát már az általános iskolában elkezdjük tanulni, és az évek során, a középiskolában és egyes alapképzéseken új képleteket tanulunk, és fejlődik a matematikai gondolkodásunk.

Az évek során azonban néhány egyenletet még mindig nem sikerült megoldani, így még a legnagyobb kutatók és a legerősebb számítógépek abszolút odaadása ellenére sem sikerült megoldani néhány matematikai problémát.

Az úgynevezett "millenniumi problémák" nagyon absztrakt, nehezen érthető egyenleteknek számítanak. Nagy bonyolultságuk miatt a Clay Matematikai Intézet 2000-ben egy olyan kihívást hirdetett, amelynek keretében bárki, aki megoldja a hét "millenniumi probléma" egyikét, 1 millió dolláros díjat nyerhet.

Röviden, érdemes megjegyezni, hogy a hét matematikai probléma közül az egyiket, a Poincaré-hipotézist 2010-ben sikerült megoldani. Az alábbiakban tehát további 5 olyan matematikai egyenletet találsz, amelyet még soha nem sikerült megoldani, így talán te is megpróbálhatod megoldani őket, és beírhatod magad a történelembe.

Soha meg nem oldott matematikai egyenletek

A Riemann-hipotézis

Ezt a matematikai problémát sokan az évezred egyik legnehezebbjének tartják. A Riemann-hipotézis a prímszámokkal foglalkozik, vagyis azokkal a számokkal, amelyek csak 1-gyel és önmagukkal oszthatók.

A matematikai kihívás az, hogy bebizonyítsuk, hogy a matematikai képlet, azaz a prímszámok eredete helyes.

Navier-Stokes-egyenletek

A Navier Stokes-egyenletek olyan differenciálegyenletek, amelyek a folyadékáramlás közegében lévő tárgyak viselkedésével foglalkoznak, és a 19. század óta ismertek.

A kihívás az, hogy jelentős előrelépést érjünk el a folyadékok mozgásának magyarázatában, mint például a tó hullámai és a repülőgépek körüli légáramlatok.

A P = NP probléma

Ez az egyenlet a számítástechnika fejlődésével együtt jelent meg, de még a számítógépek sem voltak képesek megoldani. A P=NP probléma, abból a kihívásból áll, hogy a párok elhelyezését úgy kell megszervezni, hogy a listában szereplő párok közül egyik se jelenjen meg a másikban.

Ez a nehéz feladat hatalmas pénznyereményt garantálhat. Érdekesség, hogy a világ pénzügyi ügynökeinek szinte minden biztonsági rendszere ezen az egyenleten alapuló kriptográfiát használ.

A matematikai probléma megoldásának hátránya ugyanis az, hogy olyan jelszavakat tár fel, amelyeket túl könnyen fel lehetne törni, így a legtöbb bankszámla és titkosított kommunikáció ki lenne szolgáltatva a csalásoknak és a hackertámadásoknak.

Hodge sejtése

Ez a probléma geometriai konstrukción alapul. Az amerikai William Vallance Douglas Hodge 1950-ben azt állította, hogy a több dimenzióban ciklikus alakzatok leírására alkalmas egyenletek egyszerűbb geometriai alakzatok görbékhez hasonló kombinációin alapulnak. Ennek ismeretében a feladat az, hogy bebizonyítsuk, hogy ez az elmélet helyes vagy helytelen.

Yang-Mills elmélet

A Yang-Mills-elmélet a matematikához és a fizikához kapcsolódik, és a geometriában is előforduló struktúrákból származó elemi részecskék leírására szolgál.

Bár több kísérleti laboratóriumban is tesztelték, a matematikai elmélet még mindig bizonytalan. Végső soron a kihívás az, hogy felfedezzük a Yang és Mills által létrehozott fizikai elmélet mögött álló matematikai okokat.