A jelenleg zajló geológiai folyamatok közül az egyik leghírhedtebb Afrikában zajlik, ahol egy óriási földalatti hasadék kettészeli a kontinenst, és egy "új kontinenst" hoz létre. Az úgynevezett Nagy Hasadékvölgy Afrikában a bolygó legnagyobb kontinensvölgye, amely deformálja a Földet.

A geológusok nem igazán értik, hogy ez miért történik, mivel nem úgy viselkedik, mint bármely más repedés a világon. A Virginia Tech Geotudományi Tanszékének egy nemrégiben készült tanulmánya azonban úgy tűnik, hogy magyarázatot talált.

Tanulmányok magyarázzák az "új kontinens" kialakulását Afrikában

A Kelet-Afrikában található Nagy Hasadékvölgy egy lenyűgöző geológiai törés, amely több ezer kilométer hosszan húzódik északról délre. Más hasadékokkal ellentétben ebben a régióban a deformáció a tektonikus lemezek mozgására merőlegesen és azzal párhuzamosan zajlik.

A tektonikus lemezek a földkéreg hatalmas tömbjei, amelyek az idő múlásával lassan mozognak. Ezek a mozgások összetett kölcsönhatásokat eredményezhetnek, amelyek földrengéseket, hegységképződést, sőt, akár nagy hasadékok megnyílását is okozhatják, mint például a Rift-völgyben.

Ahogy a lemezek egymástól távolodnak, a földkéreg megnyúlik és megreped, és a völgy mentén törések rendszere jön létre. Ezek a törések lehetővé teszik a lemezek mozgását, és ennek következtében gyakori földrengések fordulnak elő a térségben.

A földrengések mellett a Nagy Hasadékvölgyet vulkánok, tavak és lenyűgöző tájak is jellemzik. A vulkáni tevékenység gyakori ebben a régióban a forró pontok jelenléte és a földkéreg gyengülése miatt.

Afrikai szuperfúvóka

A geológusok kifejtik, hogy ez az egyedülálló deformáció arra utal, hogy a lemezt egyszerre több irányba húzzák, ami a Föld felszínének más területein szokatlan. Arra is rámutattak, hogy ez a változás egy "afrikai szuperfúvócsának" nevezett hőáramlat tevékenységének eredménye.

Ez a hőáramlat a Föld mélyén keletkezik, és felmelegíti a felszínt. A forró köpeny tömegéből áll, amely az afrikai kontinens délnyugati és északkeleti részétől húzódik.

Útja során ez a részben megolvadt köpenytömeg sekélyebbé válik, és lehetővé teszi az alatta lévő köpeny mozgását. Pontosan ez az áramlás okozza a Nagy Hasadékvölgyben az észak felé párhuzamos, rendellenes deformációt.

Ezeket a felfedezéseket a Virginia Tech kutatócsoportja tette, akik 3D modellezéssel próbálták jobban megérteni a Rift-völgy kialakulását és fejlődését.

Hogyan fedezték fel a hasadékot?

A kutatók úgy vélik, hogy ez a felosztás néhány évvel ezelőtt kezdődött, és a tanulmányok szerint körülbelül ötmillió év múlva Afrika két különálló kontinensre fog oszlani.

Az első felfedezésre 2005-ben került sor, a Dabbahu vulkán kitörése után, amely mindössze öt nap alatt egy nagy hasadékot nyitott meg. Azóta több más hasadék is megjelent a Nagy Hasadékvölgy mentén. Ez a hasadás egy új óceán kialakulását eredményezi, ahogy azt a tudósok feltételezik.

Kenyában 2019-ben egy hatalmas hasadék jelent meg, amely átvágott egy völgyet és megzavarta a régió egyik főútvonalát. Ez a hasadék egyike a sok gyenge pontnak a térségben.

A térségben jelenleg is zajlik a tektonikus lemezek szétválásának folyamata, amely a jövőben a kontinens kettéválásához vezet majd. Ez a kettéválás a Nagy Hasadékvölgy mentén zajló geológiai tevékenység eredménye, amely tektonikus törések összetett formációja, amely több mint 6000 km hosszan húzódik északról délre, Afrika szarvától Mozambikig.

Bár a hasadási folyamat lassú és geológiai időskálán zajlik, mégis lenyűgöző példája a Föld dinamikájának. E geológiai jelenségek megértése segíthet jobban megérteni bolygónk fejlődését és a felszínét az idők során alakító erőket.