Miután a középiskolai vagy egyetemi műszaki kurzuson végigcsináltad az elméleteket, itt az ideje, hogy a gyakorlatba ültesd mindazt, amit tanultál. Ezért a vállalati gyakornoki helyek kiváló alternatíva az Ön számára, hogy sikeres szakemberré váljon.

Tudja meg, miről van szó, ismerje meg a szakmai gyakorlat típusait, a program jogi működését és az általános szabályokat. Jó olvasást!

De mi is az a tanulószerződés?

Annak ellenére, hogy ez egy nagyon gyakori téma, sokan még mindig kétségek között találják magukat. tevékenységi program amelyet közép- vagy felsőfokú végzettségű diákok dolgoznak ki egy állami vagy magánszervezeten belül. A teljes gyakornoki időszak célja a gyakornokok tanulásának fokozása.

A fő gondolat az, hogy a tanteremben tanultakat a gyakorlatban is alkalmazzák. A vállalatoknál végzett szakmai gyakorlat révén a hallgató számára olyan tapasztalatokat lehet biztosítani a munkakörnyezet és a szakma kihívásaival kapcsolatban, amelyekre az egyetemi környezetben nincs lehetőség.

A szakmai gyakorlat ugyanaz, mint egy állás?

Nem. Ahogy fentebb említettük, a szakmai gyakorlat egy előre meghatározott időszak, amelyben a hallgató kiegészíti tanulmányait. tanulás a gyakorlatban A szakmai gyakorlat általános szabályait meghatározó törvény szerint mindkét fél (a gyakornok és a vállalat) között aláírt szerződésre van szükség, természetesen az oktatási intézmény közvetítésével.

A jogszabály szerint a gyakornoki tevékenység során a szervezet és a gyakornok között nem állhat fenn munkaviszony.

Más szóval, egy hivatalos munkaszerződéssel rendelkező hivatalos munkahelyen a munkavállaló rendelkezik a törvény által garantált összes munkajogi joggal (szabadság, FGTS, végkielégítés, 13. fizetés stb.). A gyakornoki időszakban mindez nem létezik.

Hogyan működik a szakmai gyakorlat a vállalatoknál?

A szervezetnél töltött gyakornoki idő alatt a gyakornok a következő tevékenységek során végzi tevékenységét 4 vagy 6 óra munka A hallgató által végzett valamennyi napi feladatot a szakterület felelős szakemberének kell felügyelnie.

Érdemes megjegyezni, hogy a vállalat megérti, hogy a szakmai gyakorlat célja mindig a hallgató képzése kell, hogy legyen, és nem a magas termelékenysége. Vagyis a gyakorlatba ülteti mindazt, amit az osztályteremben tanult, és tapasztalatot szerez a szakmájában.

Általában a a szakmai gyakorlat időtartama 6 hónaptól 1 évig terjedő időszak. A gyakornok teljesítményétől vagy a vállalat érdekeitől függően azonban a szerződés hosszabb időre, legfeljebb 2 évre meghosszabbítható. Ahhoz, hogy a hallgató jogosult legyen a szakmai gyakorlatra, a következő követelményeknek kell megfelelnie:

• Rendesen beiratkozott egy, a MEC által akkreditált oktatási intézménybe;
• Megfelelő részvétel az órákon a tanfolyam teljes időtartama alatt;
• Egyetemi kurzus esetén a hallgatónak jó tanulói jogviszonnyal kell rendelkeznie, és nem lehet semmilyen korábbi függőben lévő ügye;
• Legyen naprakész az összes főiskolai követelménnyel kapcsolatban, hogy a szakmai gyakorlatot engedélyezni lehessen.

Meg kell jegyezni, hogy ahhoz, hogy a diákok a vállalatoknál gyakornoki állásra pályázhassanak, meg kell felelniük a szervezetek által megkövetelt valamennyi követelménynek. Emellett a kiválasztási folyamat interjúk, tudásfelmérés és akár csoportdinamika révén is történhet.

Minden vállalat maga határozza meg, hogyan történik a gyakornokok kiválasztása.

Mi a különbség a fizetett és a kötelező szakmai gyakorlatok között?

Ez egy nagyon gyakori kérdés a pályakezdő diákok körében, ezért válaszoljunk rá:

Fizetett szakmai gyakorlat

Ilyenkor a diák kap egy ösztöndíj (változó összeg) A legtöbb esetben a gyakornok pénzbeli juttatást is kap a szállításhoz (hazautazás és fordítva).

Ez a szakmai gyakorlat nem kötelező, és mindenről a két fél állapodik meg. A legtöbb diák a fizetett szakmai gyakorlatot választja, nyilvánvaló okokból, hiszen amellett, hogy az elméletet a gyakorlatban is megvalósíthatják, fizetést is kapnak érte.

Kötelező szakmai gyakorlat

Ilyenkor a hallgatónak egy előre meghatározott óraszámú szakmai gyakorlatot kell teljesítenie ahhoz, hogy az adott szakon diplomát szerezzen. A kötelező szakmai gyakorlat a tanterv része különböző oktatási intézményekből, akár felsőoktatási, akár műszaki szinten.

Ebben az esetben a vállalat belátásán múlik, hogy kap-e valamilyen pénzügyi támogatást, és nem köteles fizetni a hallgatónak. A hallgató csak akkor juthat hozzá az oklevélhez, ha köteles szakmai gyakorlatot végezni.