Nehéz lenne elképzelni a világot kommunikáció nélkül, ezért az emberi lények legnagyobb intelligens tulajdonsága a kommunikáció képessége, mind szóban, mind írásban.

Bár az emberi nyelv eredetét írásos bizonyítékok nélkül lehetetlen nyomon követni, tudjuk, hogy valami fontos történt az emberiség történetében 100 000 és 50 000 évvel ezelőtt, amikor felfedezték a "civilizáció" első bizonyítékait, például a rituális művészetet és a tárgyi emlékeket.

Ennek ellenére nem lehet pontosan megerősíteni, hogy az első beszélt nyelvek mikor jelentek meg az emberi ágban, a legrégebbi írásos nyelvi emlékek több mint 2000 évre nyúlnak vissza.

Bár az akkori nyelvek egyikét sem beszélik ma, néhányukról úgy vélik, hogy a mai nyelvek némelyikének legkorábbi formáját képviselik.

Melyik a világ legrégebbi nyelve?

Az akkád nyelv a legrégebbi feljegyzett nyelv, egy kihalt keleti szemita nyelv (a jelenlegi szemita nyelvek a héber, az arab és az arámi), amely szoros rokonságban állt a sumérral.

Így ez a legkorábbi írott sémi nyelv, amely körülbelül i. e. 2500 évvel ezelőttről származik.Bár a nyelvet Akkád vagy Akkad városáról nevezték el, amely i. e. 2334 és 2154 között a mezopotámiai civilizáció fontos központja volt, az akkád nyelv régebbi, mint Akkád alapítása.

Mielőtt valamikor a Kr. e. 1. és 3. század között kihalt, az akkád nyelv több mezopotámiai nép, például Babilónia és Káldea anyanyelve volt.

Az akkád nyelv írása

Az akkád nyelv a sumér ékírásos rendszert vette át az íráshoz, amely nem alkalmazkodott teljesen e nyelv sajátosságaihoz.

Az írás kezdetben ugyanis ideogramokat használt, olyan szimbólumokat, amelyek inkább egy gondolatot fejeznek ki, mint egy szót vagy hangot, és mint ilyenek, technikailag bármilyen nyelven érthetők.

Ahogy azonban ez a rendszer kialakult, a sumér írástudók szótagértékeket rendeltek a jelekhez az alapján, ahogy a szó a nyelvben hangzott.

Például a száj rajza a "ka" szót ábrázolta, és ezért a jel a "ka" szótagot bármely olyan szóban ábrázolhatta, amely ezt a szótagot tartalmazta.

Nyelvi terjesztés

Az akkádok északról érkeztek Mezopotámiába a sémi népekkel együtt. A sumér szövegekben feljegyzett legkorábbi akkád tulajdonnevek i. e. 2800-ból származnak, ami arra utal, hogy legalább ekkorra már akkád nyelvű népek telepedtek le Mezopotámiában.

Az első, teljes egészében akkád nyelven, ékírásos rendszerrel írt táblák i. e. 2400-ból származnak, de i. e. 2300 előtt nincs jelentős akkád nyelvhasználat az írásban.

Így, amikor I. Sargónnal megalakul az akkád birodalom, a nyelv jelentősége és az írásos dokumentumokban való használata egyre nő, míg végül több mint ezer éven át Mezopotámia uralkodó nyelvévé válik. Ezzel az akkád nyelv a sumer nyelv használatát a jogi és vallási szövegekre szorítja vissza.

Ezenkívül úgy vélik, hogy az egyiptomi fáraók és a hettita királyok az akkád nyelvet használták a kommunikációra. Az egyiptomi tisztviselők a szíriai vazallusaikkal való kapcsolattartás során szintén akkádul írtak, és az el-Amarnában talált levelek többsége is ezen a nyelven íródott.

Mikor halt ki az akkád nyelv?

Az akkád nyelv a Kr. u. első évezred elején kihalt, ezért a fonológiájára vonatkozó összes ismert adatot ékírásos táblák megfejtésével rekonstruálták, kevésbé ősi sémi nyelvekből származó információk alapján.

Az ókori Mezopotámia területén talált ékírásos táblákon nemcsak a népek életéről szóló információk, hanem tudományos és matematikai információk is láthatók.

Tehát az akkád nyelvre vonatkozó, közel háromszáz év alatt összegyűjtött adatok lehetővé teszik számunkra, hogy elképzeljük, milyen lehetett ez az ősi nyelv.