A genetika a biológiába integrált tudomány, amelynek fő célja az élőlények tulajdonságainak utódaikra való átörökítésének megértése, az öröklődés szempontjainak vizsgálata. Ebben az értelemben fontos néhány fogalom, például a fenotípus és a genotípus közötti különbség jobb megértése.

Összességében ezek a definíciók alapvetőek az öröklődés jelenségének megértéséhez, mind a fizikai megfigyelés, mind a konkrétabb vizsgálatok, például a DNS-vizsgálatok és a vérvizsgálatok szempontjából. A példákon keresztül egyszerű magyarázatból tanulhat. Az alábbiakban további információkat talál:

Mi a különbség a fenotípus és a genotípus között?

1) Mi a genotípus?

Először is, a genotípus egy egyén genetikai felépítésének meghatározására használt kifejezés. 1903-ban Wilhelm Johannsen dán botanikus, fiziológus és genetikus alkotta meg a kifejezést.

Ezért ezt a fogalmat leegyszerűsítve az élőlényben található összes gén összegével lehet leegyszerűsíteni. Ezt a folyamatot a genetika atyja, Gregor Mendel által vizsgált borsó segítségével lehet megérteni.

Ez alkalommal több tulajdonságot elemzett, amelyek közül az egyik a magok színe volt, amely lehetett sárga vagy zöld. Ebben az esetben a zöld borsónak két recesszív allélja volt, míg a sárga borsónak két domináns allélja, illetve egy domináns és egy recesszív allélja.

Tehát, amikor az allél szempontokra gondolt, Mendel a borsó genetikai felépítésére, azaz a genotípusra utalt. Általában a genotípus az a rész, amely ritkán változik, és ezeket nevezzük mutációknak, mert közvetlenül megváltoztatják az egyén genetikai felépítését.

A génmutációkat viszont a DNS-szekvenciában bekövetkező olyan változásokként definiáljuk, amelyek a genetikai háttéren belül egyetlen nukleotidtól néhány bázispárig bármit érinthetnek. Ez a biológiai jelenség spontán módon, a DNS-replikáció során okozott hibák miatt következhet be.

Előidézhetik azonban mutagének, például sugárzás vagy vegyi anyagok, például heterokrómia, amely a szemek eltérő színét okozza, Down-szindróma és cisztás fibrózis.

2) Mi a fenotípus?

A fenotípus ezzel szemben a genotípus megfigyelhető kifejeződésére utal, tehát magában foglalja a morfológiai, fiziológiai, biokémiai vagy akár molekuláris szempontokat is. A mendeli borsó esetében a zöld vagy sárga tulajdonság fenotípusnak számít, mivel megfigyelhető tulajdonság.

További példák: egy ember szemének színe, egy állat bundájának alakja, egy fa magassága vagy egy gyermek hajának textúrája. Vannak azonban olyan fenotípusok, amelyek szabad szemmel nem megfigyelhetők, mint a fent említett esetek, például a vércsoport.

Ennek következtében egy bizonyos típusú technikát kell alkalmazni, de ez a tény nem változtatja meg ezen elemek fenotípusos jellegét. A fenotípus minden esetben az élőlény genotípusa és a környezet, amelyben található, közötti kölcsönhatás eredménye. Ennek a kérdésnek a megértéséhez gondolhatunk a bőrszínre.

A világos bőrű ember a szülei genetikai kombinációja miatt rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, de a napozás hatására a fokozott melanintermelés miatt sötétebbé vagy pirosabbá válhat. Később a tónus elhalványulhat, és visszatérhet a korábbi állapotához.

Más szóval, bár a napozás megváltoztatja a bőrszínt, nem befolyásolja az egyén bőrének eredeti jellegét. Ily módon a környezet befolyásolhatja az egyén fenotípusát, de nem változtatja meg a genotípust.

Végül a fenotípus és a genotípus közötti különbség az, hogy a genotípus az egyén DNS-ében jelen lévő információra utal. Ezzel szemben a fenotípus a genotípus és a környezet kombinációja, amelyet az élőlényen megfigyelhető tulajdonságokként határoznak meg.