Az óra olyan tárgy, amelyre minden nap ránézünk, de bizonyára kevesen gondolkodnak el azon, hogy a tűk miért az óramutató járásával megegyező irányban forognak, és miért nem fordítva. Először is azt kell tudni, hogy a mai órák a régi napórákon alapulnak, amelyek a nap járása alapján mérték az idő múlását.

A mozgás balról jobbra történt, vagy más szóval északról keletre, majd délre, majd nyugatra és így tovább, ahogy a Nap mozgott.

Később, amikor megjelentek a belső szerkezetű órák, azok mutatói is balról jobbra mozogtak, mert az emberek már megszokták, hogy így olvassák le az időt. Az óramutató járásával megegyező irányt tehát nem a tudomány találta ki, vagy valamilyen konkrét okból, vagyis ez egy konvenció.

Hogyan működött a napóra?

Mint ma már gyakorlatilag minden tárgy, a mechanikus óra is egy sor olyan ősi műtárgy fejlődésének eredménye, amelyek kiindulópontja a napóra volt.

Több ezer évvel ezelőtt az időmérés legkorábbi feljegyzett módja a napóra volt: egy deszkából és egy "gnomon" nevű botból épített prototípus, amely a királycsillag segítségével jelezte az időt.

Tehát, ha az órát a hely, az évszak és a tájolás szerint helyesen állították be, a nap által a "gnómra" vetett árnyék a napszakra utalt. És ahogyan az várható volt, ez az árnyékvetület keletre vagy nyugatra fordult, attól függően, hogy a számítás a déli vagy az északi féltekéről történt.

Miért mozognak az óra tűi az óramutató járásával megegyező irányban?

Nos, kétségtelen, hogy a "gnóm" a mechanikus óra őse. De hogyan befolyásolja a történelemnek ez a része a tűk irányát? Mint említettük, attól függően, hogy a világ melyik részén használták a "gnómot", az árnyék keletre vagy nyugatra mozdult. Tehát, mivel a jelenlegi óra Európában készült, elődei megtartották ugyanazt a mozgást.

Aztán, mivel az árnyék jobbra mozdult, amikor számokat és tűket adtak a mechanikus órához, úgy döntöttek, hogy annak is ugyanabba az irányba kell mozognia.

Ezért valószínű, hogy ha ezt a tárgyat a déli félteke bármely pontján vetítették volna ki, az alakok mozgása és elhelyezkedése balra tolódna.

Milyen más órákat használtak az ókorban?

Végül érdekes megemlíteni, hogy a 14. század előtt más típusú tárgyak is léteztek az idő mérésére, de ezek nem maradtak fenn napjainkig, mint például:

• Vízóra: legalább 3400 éves, és csak a 17. században szűnt meg használni, mert nagyon pontos eszköz volt, amely egy tartály megtöltésével vagy kiürítésével működött.
• Gyertyás óra: bár pontos dátum nincs, az idő mérése gyertyás órával nagyon régi hagyomány. Ezzel az elemmel a gyertya olvadásával számították ki az órák múlását.
• Homokóra: a 8. században alkották meg, és az időt úgy méri, hogy a homok egyik üveggömbből a másikba áramlik.
• Tűzóra: ez egy Kínából származó találmány volt, amelynek során egy spirált meggyújtottak és elfogyasztottak. A jó hír az, hogy ez a folyamat hónapokig tarthatott, ezért nagyon hatékony mérési alternatíva volt.