Az intelligens embereket gyakran csodálják azért, mert képesek összetett problémákat megoldani, gyorsan elsajátítani az információkat és kreatívan gondolkodni. Emellett szeretnek olvasni és nagyon kíváncsiak.

Ezeken a nyilvánvaló tulajdonságokon kívül azonban vannak más furcsaságok is, amelyek gyakran kísérik ezeket az egyéneket. Bár ezek a szokások triviálisnak tűnhetnek, mégis támpontokat adhatnak a zseniális elmével rendelkező emberek viselkedésének sajátosságairól. Nézze meg, melyek ezek a furcsaságok az alábbiakban.

Az okos emberek 3 furcsa furcsasága

1. körömrágás

Egy meglepő őrület, amelyet néhány okos ember oszt meg, a körömrágás szokása. Bár ezt gyakran az idegesség vagy a szorongás jelének tekintik, egy 2015-ös tanulmány szerint az ilyen őrülettel rendelkező személyek nagyobb valószínűséggel lehetnek maximalisták.

A körömrágás az önstimuláció és a koncentráció egyik formája lehet, amely mentális megkönnyebbülést nyújt és segít a kreativitás serkentésében. Bár fontos, hogy egészséges módokat találjunk a stresszel való megbirkózásra, ez a látszólag jelentéktelen szokás az intellektuális emberek közös vonása lehet.

2. zenehallgatás

Az intelligens emberek másik gyakori szokása a zenehallgatás. A zenét, különösen a hangszeres műfajt, számos kognitív előnnyel hozzák összefüggésbe, például a memória, a koncentráció és a kreativitás javulásával.

Egy 2019-es tanulmány szerint az okosabb emberek inkább a szöveg nélküli dalokat kedvelik. Az Oxford Brookes Egyetem kutatói 467 horvát középiskolás diákot kérdeztek meg, felmérve IQ-jukat, a kedvenc zenei műfajukat és azt, hogyan használják a zenét.

Az eredmény azt mutatta, hogy a magasabb intelligenciaértékkel rendelkező diákok hajlamosak voltak a hangszeres zenei műfajok, például a big band, a klasszikus és az ambient elektronikus zene iránt. Emellett azok, akik kognitívabban hallgattak zenét, azaz értékelték a kompozíciót és a technikát, szintén a hangszeres zenét részesítették előnyben.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy ez a képesség csak egy tényező a sok közül, amely befolyásolja a zenei preferenciákat. Más szempontok, mint például a személyiségjegyek, a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a családi jövedelem szintén szerepet játszanak.

3. beszélgetés önmagaddal

Lehet, hogy furcsának tartod, hogy magadban beszélsz, de ez valójában a fejlettebb gondolkodás, a memória és az észlelési képességek jele lehet. Ezt állítja egy tanulmány, amelyet a Wisconsini és a Pennsylvaniai Egyetemek végeztek.

A 2012-es kutatás kimutatta, hogy amikor a résztvevőknek tárgyakat kellett megjegyezniük és megtalálniuk, sikeresebbek voltak, ha hangosan kimondták a tárgyak nevét. Ez azt jelenti, hogy a nevek hangos kimondásával aktiváljuk az agyunkban a tárgyakhoz kapcsolódó vizuális tulajdonságokat, ami segít abban, hogy könnyebben megtaláljuk őket.

Ily módon a nyelv nemcsak a kommunikáció egyik formája, hanem az érzékelésünket és a gondolkodásunkat is fejlesztheti. Ha tehát legközelebb azon kapod magad, hogy magadban beszélsz, ne feledd, hogy ez az intelligencia egyértelmű jele lehet.

Hogyan legyünk okosabbak?

A Harvard Egyetem tanulmányai szerint egyszerű, naponta végezhető tevékenységekkel is lehet fejleszteni az elmét. A "Make it stick: The Science of Successful Learning" című könyvben a szerzők, Peter C. Brown, Henry L. Roediger III és Mark A. McDaniel ajánlásokat osztanak meg az agyerő, a szellemi mozgékonyság és a memória javítására, ami magasabb IQ-t eredményez.

Ezek a tippek a memória javítását és az agyadat különböző módon történő feladatvégzésre való kihívást jelentenek. Nézz meg néhányat ezek közül a trükkök közül, és építsd be őket a rutinodba, amikor vizsgákra és versenyekre tanulsz:

• Aludjon jól: a legalább nyolc óra pihenés lehetővé teszi az agy számára az információk tárolását, ami pozitívan befolyásolja a tanulmányi teljesítményt. A rendszeres alvás elengedhetetlen a jó jegyek eléréséhez.
• Hangos tanulás: a szavak hangos hallása növeli a megjegyzések valószínűségét. Az információk hangos ismétlése a tanulás során megkönnyítheti a későbbi felidézést.
• Alternatív tantárgyak: A különböző tanulási témák közötti váltás ébren tartja az agyat, erősíti a hosszú távú memóriát és elmélyíti a tanulást.
• Használja a nem domináns kezét: a nem domináns kéz egyszerű feladatokra, például evőeszközzel való evésre való használatának kikísérletezése új idegi kapcsolatokat hozhat létre és felgyorsíthatja az agyműködést.
• Az információ és az ingerek összekapcsolása: az új információk összekapcsolása érzékszervi ingerekkel, például kellemes illatokkal, segítheti a memóriát. Ezenkívül az új ismeretek és a korábbi tapasztalatok közötti kapcsolatok létrehozása hozzájárul a fogalmak jobb elemzéséhez és integrálásához.