Az őslakos népek napjának fő célja mindenekelőtt az, hogy megünnepelje az ország őslakos kultúrájának sokszínűségét, de az is, hogy elgondolkodtasson e közösségek valóságáról az ország területén. A korábban indiánnapként ismert dátum a 2022. július 8-án elfogadott 14.402. számú törvénnyel változott meg a nómenklatúrában.

Az évente április 19-én megemlékezett névváltoztatás egy törvényjavaslatnak köszönhetően történt, amely a változtatást e polgároknak a brazil kultúrához való hozzájárulásának megbecsüléseként védte. Ezen a napon számos társadalmi akciót hajtanak végre, hogy elérjék az őslakos csoportokat és tájékoztassák a brazilokat.

Mi a jelentősége az őslakosok napjának?

Az őslakos népek napja a brazil őslakos népesség történelmi és kulturális sokszínűségének megünneplése mellett a társadalom ezen részével szembeni előítéletek elleni küzdelem, az őslakos népek jogait garantáló állami politikák kialakításának ösztönzése, valamint a civil társadalom mozgósítása e közösségek követelései érdekében.

A dátum először 1943-ban, Getúlio Vargas Estado Novo idején jelent meg, akkoriban az amerikai kontinens őslakos vezetői javasolták, akik részt vettek az Amerika-közi őslakos kongresszuson, amelyet Mexikóban tartottak, hogy megvitassák az őslakosok jogait biztosító közpolitikákat a kontinens egészén.

Brazíliában a dátumhoz és az úgynevezett Amerika-közi Indigenista Intézethez való ragaszkodás Rondon marsall, a legfőbb brazil indigenista beavatkozásának következményeként történt. Az őslakosok napja mindenekelőtt a 2010-es népszámlálás alapján Brazília területén élő több mint 900 000 őslakos hagyományainak és kultúrájának életben tartását célozza.

A brazil Földrajzi és Statisztikai Intézet (IBGE) által végzett ilyen jellegű kutatások révén jobban megérthetjük az érintettek valóságát és az egyes közösségek szükségleteit. Ezen túlmenően ez egy módja annak, hogy a lakosságot a bennszülöttekkel való helyes bánásmódról és együttélésről oktassuk.

Az őslakos közösségekre összpontosító aktivisták és társadalmi akciócsoportok számára április 19-e inkább az elmélkedés és a küzdelem napja, mint az ünneplésé, mivel az őslakos népek jogai tekintetében még sok ponton kell előrelépni. Ebben a folyamatban az olyan szervezetek, mint az őslakos népekért létrehozott Nemzeti Alapítvány (FUNAI) nélkülözhetetlenek.

Miért volt változás a név dátumában?

Összefoglalva, az indián napról az őslakos népek napjára való átváltás azért történt, mert az "indián" kifejezés előítéletes és negatív értelemmel bíró szó, mivel az elmaradott vagy vad ember gondolatával társul. Így az "őslakos népek" használata egyfajta módja annak, hogy e közösségek sokszínűségét tiszteletteljesebben szemléljük.

Definíció szerint az "őslakos" szó az eredeti népek gondolatára utal, kapcsolatot teremtve azzal a gondolattal is, hogy ezek az egyének az európaiak megérkezése előtt jelen voltak az amerikai kontinensen. Ezt követően 2019-ben törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyben kérték a változtatást, és megvédték a pozitív képviselet fontosságát ezen a napon.

Hogyan ünnepeljük az őslakosok napját?

Általánosságban elmondható, hogy az olyan gyakorlatok, mint a hagyományosan őslakos viseletek vagy kellékek használata nem pozitív formái az ünneplésnek, mivel e népesség kultúráját kellékként értelmezik, és ezzel a kulturális kisajátításra ösztönöznek. Emiatt érdekes múzeumlátogatásokra, dokumentumfilm-vetítésekre és őslakos témájú beszélgető körökre fogadni.

Mindenekelőtt alapvető fontosságú, hogy meghallgassuk, amit maguk e közösségek tagjai mondanak, főként azért, mert így hangot adhatunk ezeknek a marginalizáltan élő egyéneknek. A valósággal való kapcsolat révén jobban megérthetjük az életszokásokat, az igényeket és azt, hogy mi a fontos az ország társadalmi-történelmi öröksége szempontjából.

Április 19-én kampányokat, felvonulásokat és regionális találkozókat is tartanak a vezetők vagy aktivisták csoportjai között, hogy mozgósítsák a hatóságokat az őslakos népek jogai érdekében. Ezek az események általában nyitottak az általános részvételre.